Ajándékötletek
Sörválasztó
Leírás és Paraméterek
A sörfőzdés naplója - 2017.11.20
Egomaniacról és nárcizmusról
A Liquid Cocaine óta főzött első új dupla ipánál hatalmas nyomás helyeződött ránk. Itt az év vége, és még mindig nem sikerült megdöntenünk a tavalyi év slágereit, amit nagyon szerettünk volna, hiszen szerintünk mi is folyamatosan tanulunk új dolgokat és - ha lehet ilyet mondani - jobbak vagyunk már, mint egy éve a sörfőzésben.
A Hell Doradonál nagyon csúnyán visszaköszönt az a tapasztalatlanságunk, hogy komlós söröknél mennyi ideig kell pihentetni a bemutatás előtt egy terméket. Útólag azt mondanánk, hogy az a sörünk három héttel hamarabb lett kihozva, mint ahogy kellett volna, és ez így rossz.
Az Ego a tartályban töltött ideje alatt folyamatosan a lelkünket cirógatta azzal, hogy az először alkalmazott új technológiák mennyire érdekesen és talán a vártnak megfelelően alakítják a sört a kísérleti főzetekhez hasonlóan a 'nagy' rendszeren is. Aztán eljött a nagy nap, és kiszereltük a sört, egy kicsit zavartan talasztaltuk, hogy 'nem adja'. Ez nem is azért volt kellemetlen, amennyi alapanyagot használtunk, hanem azért, mert ezt szántuk a nagy dobásnak, a trónfosztásnak ha úgy tetszik.
Az IPA készítésben korábbi példaképeink, a mai napra pedig - nagy büszkeségünkre- kollégáinknak tartott Balkezes valahogy ezekben a dolgokban mindig annyira higgadt és céltudatos volt. Ezt eddig kell pihentetni, azt addig... Mindig a kezükben tartották a gyeplőt, ha a komlóaromák érvényesüléséről volt szó.
És akkor úgy döntöttünk, hogy várunk. Áttesszük a bemutató időpontját, és várunk három hetet, vagy amennyit kell, hiszen már annyiszor megkaptuk, hogy még várni kellett volna, mi pedig egyszerűen annyira izgultunk, hogy mit fognak szólni, hogy elbasztuk, türelmetlenek voltunk, ami pedig az egész 'első találkozás' élményre rányomta a bélyegét.
Aztán eltelt egy hét, és félelmetesen alkoholos volt a sör, és paráztunk nagyon, és eltelt mégegy hét, amikor egy berlini kocsmárosnak megmutattuk a sört, és nem volt jó, és totál depisek lettünk. A mai napon úgy kóstoltuk meg ezt a sört, hogy készen álltunk mindenre. Ha nem, akkor nem. Akkor ez van és kész. Nehéz kimondani ezt egy fiatal vállakozásnak, de sokszor van túltolva a szekér, nagyokat vállalunk, pedig egyszerűen csak türelmeseknek kéne lennünk. Ezek a 'megmondtam' állapotok pedig eljönnek, és remélhetőleg egy életre megmarad bennünk a tapasztalás, amit általuk nyerünk.
Az egomaniac pedig jó volt... Beadta... Ez a sör jelenleg a mi általunk javasolt fogyasztási hőmérséklet (8-10°C) mellett az a sör, amit szerettünk volna, és a kísérletek során kóstoltunk. A többi már izlés, hangulat és helyzetfüggő, mi mindenesetre elégedettek vagyunk azzal, hogy az egomaniac zárja az IPA évet a főzdénkben, és a fogadtatástól függetlenül úgy érezzük, hogy idén is tanultunk valamit.
A Stout a porter szárazabb, sötétebb, testesebb erősebb leszármazottja. Színben nagyon hasonlóak, a stoutokban azonban sokkal több a karamellizált pörkölt maláta és a kávés ízvilág, valamint édeskésebbek is. A stout szó első ismert használata egy 1677-ben keltezett, az Egerton Manuscripts-ban talált dokumentumban, amely a sör erősségére utal. 1721-ben használták először a porter nevet egy pörkölt malátával készült sötétbarna sör leírására. A porterek hatalmas népszerűsége miatt a sörfőzők többféle erősségben készítették őket. Az erősebb, jellemzően 7 vagy 8 %-os alkoholtartalmú söröket "stout porter"-nek nevezték, így a stout és a porter története és fejlődése összefonódott.
Ha szeretnél többet megtudni erről a sörstílusról, nézd meg YouTube videónkat!
Porterek és Stoutok közötti különbségek
Legyél sörszakértő YouTube tanfolyamunkkal!
23db rövid, de tartalmas videónk segítségével komoly tudásra tehetsz szert!
Beerselection Sörsuli
Egomaniacról és nárcizmusról
A Liquid Cocaine óta főzött első új dupla ipánál hatalmas nyomás helyeződött ránk. Itt az év vége, és még mindig nem sikerült megdöntenünk a tavalyi év slágereit, amit nagyon szerettünk volna, hiszen szerintünk mi is folyamatosan tanulunk új dolgokat és - ha lehet ilyet mondani - jobbak vagyunk már, mint egy éve a sörfőzésben.
A Hell Doradonál nagyon csúnyán visszaköszönt az a tapasztalatlanságunk, hogy komlós söröknél mennyi ideig kell pihentetni a bemutatás előtt egy terméket. Útólag azt mondanánk, hogy az a sörünk három héttel hamarabb lett kihozva, mint ahogy kellett volna, és ez így rossz.
Az Ego a tartályban töltött ideje alatt folyamatosan a lelkünket cirógatta azzal, hogy az először alkalmazott új technológiák mennyire érdekesen és talán a vártnak megfelelően alakítják a sört a kísérleti főzetekhez hasonlóan a 'nagy' rendszeren is. Aztán eljött a nagy nap, és kiszereltük a sört, egy kicsit zavartan talasztaltuk, hogy 'nem adja'. Ez nem is azért volt kellemetlen, amennyi alapanyagot használtunk, hanem azért, mert ezt szántuk a nagy dobásnak, a trónfosztásnak ha úgy tetszik.
Az IPA készítésben korábbi példaképeink, a mai napra pedig - nagy büszkeségünkre- kollégáinknak tartott Balkezes valahogy ezekben a dolgokban mindig annyira higgadt és céltudatos volt. Ezt eddig kell pihentetni, azt addig... Mindig a kezükben tartották a gyeplőt, ha a komlóaromák érvényesüléséről volt szó.
És akkor úgy döntöttünk, hogy várunk. Áttesszük a bemutató időpontját, és várunk három hetet, vagy amennyit kell, hiszen már annyiszor megkaptuk, hogy még várni kellett volna, mi pedig egyszerűen annyira izgultunk, hogy mit fognak szólni, hogy elbasztuk, türelmetlenek voltunk, ami pedig az egész 'első találkozás' élményre rányomta a bélyegét.
Aztán eltelt egy hét, és félelmetesen alkoholos volt a sör, és paráztunk nagyon, és eltelt mégegy hét, amikor egy berlini kocsmárosnak megmutattuk a sört, és nem volt jó, és totál depisek lettünk. A mai napon úgy kóstoltuk meg ezt a sört, hogy készen álltunk mindenre. Ha nem, akkor nem. Akkor ez van és kész. Nehéz kimondani ezt egy fiatal vállakozásnak, de sokszor van túltolva a szekér, nagyokat vállalunk, pedig egyszerűen csak türelmeseknek kéne lennünk. Ezek a 'megmondtam' állapotok pedig eljönnek, és remélhetőleg egy életre megmarad bennünk a tapasztalás, amit általuk nyerünk.
Az egomaniac pedig jó volt... Beadta... Ez a sör jelenleg a mi általunk javasolt fogyasztási hőmérséklet (8-10°C) mellett az a sör, amit szerettünk volna, és a kísérletek során kóstoltunk. A többi már izlés, hangulat és helyzetfüggő, mi mindenesetre elégedettek vagyunk azzal, hogy az egomaniac zárja az IPA évet a főzdénkben, és a fogadtatástól függetlenül úgy érezzük, hogy idén is tanultunk valamit.
A Stout a porter szárazabb, sötétebb, testesebb erősebb leszármazottja. Színben nagyon hasonlóak, a stoutokban azonban sokkal több a karamellizált pörkölt maláta és a kávés ízvilág, valamint édeskésebbek is. A stout szó első ismert használata egy 1677-ben keltezett, az Egerton Manuscripts-ban talált dokumentumban, amely a sör erősségére utal. 1721-ben használták először a porter nevet egy pörkölt malátával készült sötétbarna sör leírására. A porterek hatalmas népszerűsége miatt a sörfőzők többféle erősségben készítették őket. Az erősebb, jellemzően 7 vagy 8 %-os alkoholtartalmú söröket "stout porter"-nek nevezték, így a stout és a porter története és fejlődése összefonódott.
Ha szeretnél többet megtudni erről a sörstílusról, nézd meg YouTube videónkat!
Porterek és Stoutok közötti különbségek
Legyél sörszakértő YouTube tanfolyamunkkal!
23db rövid, de tartalmas videónk segítségével komoly tudásra tehetsz szert!
Beerselection Sörsuli
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Ezeket is ajánljuk
Reketye Sour and Salty Gose L,A,B, 0,33L
Normál ár
1.450 Ft
Törzsvásárlói ár
1.232 Ft
Szent András Sörfőzde Meggyes sör 0,5L
Normál ár
1.300 Ft
Törzsvásárlói ár
1.105 Ft
Monyo - Logózott Craft Master One pohár 0,4L
Normál ár
1.750 Ft
Törzsvásárlói ár
1.487 Ft